Vaddisznók Budapest XI. és XII. kerületében

2016.dec.29.
Írta: W. Boaring Szólj hozzá!

Na ez már nekem is sok...

Lőni vagy nem lőni, ez itt a kérdés...

Az Index drámai hangú, vérgőzös cikkben írt egy pécsi vadászatról. Külföldi vadászok (a külföldi mint kvázi szitokszó) kilőttek 200 vaddisznót, ezzel SZINTE kimerítve az éves keretet.

A vaddisznókat odaterelték a vadászok elé, akik hatalmas "mészárlást" végeztek. Vérben ázott a talaj.

Aki ezt a cikket írta, az nem tudja, hogy a vaddisznók milyen mértékben vannak túlszaporodva, nem tudja, hogy ez mekkora probléma, és nem tudja, hogy a helyzet még ennél is lehet SOKKAL ROSSZABB.

Nem az a probléma, hogy végre valahol kilövik az éves keretet, hanem az, hogy a legtöbb helyen ezt nem teszik meg és a már ma is gigászi mértékben túlszaporodott állomány évről évre tovább nő.

Én olyan cikkeket is olvastam hogy az USA valamelyik államában (talán Texas), már annyira durva a vaddisznóhelyzet, hogy ott már minden tiltó szabályt feloldottak, és bármi megengedett, hogy irtsák őket, még akár meg is szabad őket mérgezni - hogy csak a legdurvább módszert említsem. (pl. 2014-ből egy cikk, további keresés: "feral hogs in texas") 

A vaddisznók nem csak SZÁMUNKRA károsak, hanem az erdőre (az élőhelyükre), a többi ott élő (növényevő) állatra és önmagukra is. Az erdő növényeinek természetes aránya felborul, a táplálék nem lesz elég az ott élő más állatoknak és egy idő után már a vaddisznóknak sem. A vaddisznó olyan szapora, hogy egy év alatt több mint kétszeresére nőne az állományuk (átlagosan közel két és félszeresére), ha nem vadásznák őket. Ezt az opciót tehát ki kell zárni. Vadászni KELL. A kérdés csak annyi, hogy eleget lőnek-e ki ahhoz, hogy ne növekedjen tovább az állomány. Ha kicsit kevesebbet, akkor évről évre tovább nő. 

Tessék választani: vadászattal tartják kordában az állomány létszámát, vagy vissza kell telepíteni (mondjuk a Jánoshegyre) a farkasokat és a medvéket. Ha egyik sem, akkor jön Texas vagy Berlin. A berlini vaddisznók annyian vannak, hogy ezerszám található videó a YouTube-on (keresés: "Wildschweine in Berlin"), de készült már természetfilm is a problémáról, amit több természetfilm csatornán is lehetett látni magyar szinkronnal.

Azt, hogy Pécsett sikerült kilőni az éves előírt kvótát vaddisznóból nem drámaként kellene tálalni, hanem a jó hírek között. Ha a magyar vadászok nem képesek kilőni eleget, akkor hozzanak külföldieket. Mindegy, csak lőjenek ki eleget.

1960 óta vezetik hivatalosan az Országos Vadgazdálkodási Adattárat. 1960-ban Magyarországon a vaddisznóállomány kb. 8300 állatból állt és a vaddisznó akkor sem volt veszélyeztetett faj!

Pár éve ez a szám több mint 120 ezer körül volt!

2013-ban volt egy fordulat. Azóta az állomány lassan, de évről évre csökken. A 2016 év eleji becslés már csak kevesebb mint 102 ezer állatot mutatott. Ez még mindig hihetetlenül sok, de legalább a trend megfordult.

Szerintem a vaddisznók kilövését nem drámaként, hanem sikerként kellene tálalni.

 

 

Hírcsokor

Aranysakál

Visszatért Budapest környékére (!!! - forrás: Pilisi Parkerdő ZRt.)

Aranysakál invázió a Dunántúlon 

Aranysakál felismerése

 

Farkasok

Egerben is jártak? 

 

Szibériai tigrisek

Örvendetes terjeszkedés

 

Vad disznók

Nem vaddisznók, csak szelíd, kóbor disznók a Bahamák egyik szigetén

A cikk végén van egy videó, de további vidám fotók is láthatók ezerszám a google képkeresőjében.    
google képek: pigs bahamas beach

 

Ibériai hiúz

Pár éve még az elkerülhetetlennek látszó kihalásáról cikkeztek például a WWF honlapján (2008) és az Indexen (2013) is.
A BBC egy friss cikke szerint viszont a kihalás széléről sikerült (talán) megfordítani a folyamatot és az utóbbi időben növekedni kezdett a számuk.

 

Save the best for last :)

Kitüntetés

Végül egy jó hír azoknak, akik aggódtak, hogy vajon van-e elég lobbi-ereje a vadászoknak a kormányban és a parlamentben (vagy a két híres vadász, Lázár János és Semjén Zsolt elegendő súlyt jelent).

Nemzetközi kitüntetéssel jutalmazták Semjén Zsolt vadászattal kapcsolatos jogalkotói munkáját!

Egy hazai dicshimnusz

Még egy hazai dicshimnusz (hivatkozással Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóiroda Vezetőjére)

És az érem (szégyenletes) másik oldala (vélemény valakitől, aki közelebbről látta az eseményt)

 

Címkék: cikkek

Kilőhetők a belterületen garázdálkodó vaddisznók Miskolcon

Bár az Irhás árokban az idén kevesebb a vaddisznó, mint a korábbi években, Miskolcon sajnos romlott a helyzet és a helyi önkormányzatnál betelt a pohár.

Egy friss cikk az internetről. Az eredeti itt olvasható, de idemásolom:

Miskolci Önkormányzat:
Kilőhetők a belterületen garázdálkodó vaddisznók Miskolcon

 

vaddiszno.jpg

Miskolc – Belterületi vaddisznó vadászatra adott engedélyt a rendőrség Miskolcon.

Az elszaporodó állatok évek óta jelentős károkat okoznak a Vargahegy, Örömhegy, Komlóstető, Miskolctapolca, Görömböly és Diósgyőr erdős részein élőknek. Sok panasz érkezett a lakóktól, és mivel a vaddisznók elriasztására alkalmazott fizikai módszerek nem jártak eredménnyel, a miskolci önkormányzat a rendőrségtől kért és kapott engedélyt a kártékony állatok kilövésére február 28-ig. A vadak elejtésével Pecze István vadászt bízta meg az önkormányzat, aki hetente 2-3 alkalommal ellenőrzi az érintett területeket. 2016. január 6-től délután 16 óra és reggel 6 óra közötti időszakban engedélyezett a vadak kilövése a Vargahegy, Örömhegy, Komlóstető, Miskolctapolca, Görömböly és Diósgyőr erdős területein. A lakosság az érintett területek önkormányzati képviselőinél tehet bejelentést.

– Koczák Szilvia, sajtószóvivő, Miskolc M.J. Város Polgármesteri Hivatala –

A hírt közölte az Index is. 

Az újságírók és a sajtószóvivők többnyire nem jogászok, így nem feltétlenül fogalmaznak jogilag is precízen.
Lakott területen "vadászni" nem szabad, de kármegelőző céllal, rendőrségi engedély birtokában károkozó vadállatok kilövésére van jogi lehetőség. Ezzel a lehetőséggel élt a miskolci önkormányzat is. Élhetett volna valamelyik környékbeli vadásztársaság is de nem élt. Szerintem a miskolciak már annak is örülnének, ha a környező vadászterületeken a vadászok nem engednék olyan mértékben túlszaporodni az állományt, hogy azok a számukra módfelett zajos és büdös városba kényszerüljenek.

 

Címkék: cikkek

Kihagyhatatlan :)

Egy friss hír az AP-től.

Most sajnos nincs időm lefordítani, de alkalom adtán megteszem!

Kb: egy vaddisznó Németországban csatlakozott egy 8 marhából álló csordához és már több mint 2 hónapja velük él. A fenti linkre kattintva látható az eredeti cikk, benne egy fotóval.

A hírt rengeteg hírportál átvette, várhatóan hamarosan itthon is megjelenik valahol.

(Google: "Wild boar in Germany adopted by herd of cattle")

 

Wild boar in Germany adopted by herd of cattle

 

BERLIN (AP) — A wild pig in Germany has decided to give up its "boaring" life — leaving the forest to live with a small herd of cattle.

Farmer Dirk Reese told the dpa news agency Monday the boar, which he nicknamed "Banana," has been living with the eight cattle for more than two months on his property north of Hamburg, not far from the Danish border.

Reese says Banana has been effectively adopted by the cattle — "He's fully integrated into the herd, which is fascinating."

Reese says Banana has achieved something of a celebrity status in the area, so he's not worried that the boar's life in an open pasture might make it easy prey for a local hunter.

He says that "this pig has a special status."

Mindent a KERÍTÉSEKRŐL

Megpróbáltam összeszedni a kerítésekre vonatkozó ismereteimet - legalábbis a vaddisznók távoltartása szempontjából releváns ismereteimet.

A téma több szempontból sem egyszerű:

  1. A kifejezetten erre a célra gyártott vadhálókon kívül a szokásosan kapható kerítéseket nem vadállatok távoltartására tervezik, ilyen szempontból nem méretezik és nem is vizsgálják őket. Az ilyen kerítésekre a kereskedők és a gyártók tehát vadbetörés szempontjából felelősséggel nem tudnak tanácsot adni, vagy garanciát vállalni (bár ez nem minden kereskedőt zavar).
  2. A vadhálókat nem lakóövezetbe szánták, így megjelenésük erősen ”ipari” (mezőgazdasági), esztétikai szempontból nem könnyű "befogadni" őket az otthonunkba. Jó lenne valami esztétikusabb, vagy legalább kevésbé szembetűnő megoldás.
  3. A kapható kerítésekről , azok telepítéséről még csak-csak tudunk információkat szerezni, tapasztalatot cserélni más károsultakkal, de igen gyakran nem az a feladat, hogy egy új kerítést építsünk, hanem a meglévőt kell valahogy „költséghatékonyan” megerősíteni, alkalmassá tenni a vadállatok távoltartására. Erre már nehezebb szakszerű tanácsot kapni.

Ez most az apró betűs rész: a fentiek fényében az alábbiakban a saját tapasztalataimat írom le. Ezeket segítő szándékkal adom közre, de jogi értelemben felelősséget én sem tudok vállalni arra, hogy ami nálam bevált, az másnál is beválik.

Szakértőktől csak egy rövid anyagot tudok mellékelni, amit most meg is teszek, aztán folytatom a saját tapasztalataimmal.

Vaddisznó károkozás elleni kerítések

 

A vaddisznó okozta vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek kivitelezését, megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Erre a célra minden olyan kerítés alkalmas, amelyet a vad nem tud kidönteni, áttörni, valamint felülről, alulról, vagy esetleg oldalról megkerülni. Fontos a teljes ingatlan megfelelő minőségű kerítéssel való körbehatárolása, a rész szakaszok kiépítése nem vezet hosszan tartó és megbízható eredményre.

Ezeknek a kritériumoknak sokféle kerítés megfelelhet, például a beton talapzattal bíró deszka, vagy léckerítés, a panelos betonkerítés, stb. Az előbb felsorolt típusoktól eltérően az alacsonyabb fajlagos költségű drótfonatos kerítés is elegendő lehet. Ebben az esetben azonban kellő figyelmet kell fordítani a megfelelő alapanyagok megválasztására és a kivitelezésre is.

Ahhoz, hogy a drótfonatos kerítés megfelelő védelmet biztosítson a vaddisznó ellen, a következő műszaki tartalommal kell rendelkeznie:
  • Megfelelően stabil oszlopok szükségesek, melyek lehetnek betonból, fémből, vagy akár fából is (ezek között esztétikai, anyagi, tartósságbeli különbségek vannak).
  • Ezeket 4-5 méteres oszlopközökkel kell telepíteni, talajtól függően leásással vagy betonozással rögzítve.
  • Az oszlopra kerül felszerelésre a – kimondottan vadvédelmi kerítés céljára gyártott – csúszásmentes csomózású drótháló. Ilyen, kereskedelmi forgalomban kapható dróthálókból számos típus létezik, köztük több magyar gyártó is fellelhető. A különböző gyártmányok eltérnek a háló osztásában, a csomópontok rögzítésében, a dróthuzalok vastagságában és szakító szilárdságában. Kizárólag olyan gyártmány felhasználása ajánlott, melyet a gyártó kimondottan a vaddisznó távoltartására ajánl és garanciát vállal rá.
  • A drótháló alját a talajfelszínhez kell rögzíteni, melynek célja, hogy a vaddisznó ne tudja megemelni. A vadbetörés megakadályozása érdekében rendkívül fontos, hogy a drótháló megfelelő módon legyen a talajhoz rögzítve.
A drótháló talajhoz rögzítése több módon is lehetséges, melyek közül leggyakrabban alkalmazott és javasolt módszerek a következők:
  • 30-40 cm-es mélységben történő talajba süllyesztésével (leásással)
  • a földfelszínen, a behatolás irányába történő kihajtásával, kifeszítésével és fél méterenként fa, vagy fém cövekek segítségével történő rögzítésével.
  • alacsony beton lábazathoz való rögzítésével
Nem szükséges kerítés teljes magasságban történő megerősítése, elegendő az alsó, cca. 1-1,5 méteres részt megerősíteni.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!
 

Ennyit a hivatásosoktól, most jönnek a saját amatőr tapasztalatok.

Feltettem pár fotót ide, hogy egyértelmű legyen a szóhasználat (fonott háló, ponthegesztett háló, vadháló, stb.)

 

Mi a gond a kerítésekkel? Hogy jönnek be az állatok?

Vaddisznók a környékünkön gyakorlatilag két módon törnek be, ha a kerítés egyébként jó állapotú (nem dől ki, nem ette meg a rozsda, nincsenek hiányzó részek, stb.).

  1. szétfeszítik a kerítés hálóját
  2. megemelik a kerítést és esetleg még túrnak is egy kis gödröt a megemelt kerítés alá, hogy könnyebben átférjenek

Szarvasok, őzek átugorják még a viszonylag magas kerítéseket is (egyszer hozzám is beugrott egy őz), macskák, nyestek átmásznak rajta, de vaddisznók esetén ezeket gyakorlatilag kizárhatjuk.  :)

Ha a hálót a vaddisznók szétfeszítik, akkor nincs mit tenni. Ha egy helyen be tudnak jönni, akkor bárhol be tudnak jönni, ahol ugyanolyan a kerítés háló.
Vagy ki kell cserélni, vagy meg kell erősíteni mindenhol.
Nálam a kerítés jó állapotú volt. A föld alatti részen beton sáv alapot húztunk, ebbe a beton alapba állítottuk be a vas oszlopokkal és az oszlopokhoz rögzítettük a szokásos fonott hálót.
Alátúrni nem tudtak a beton miatt, de a fonott hálót meg tudták emelni és szét is tudták feszíteni. Óriási hiba volt, hogy a beton alap építésekor nem süllyesztettünk az alapba méterenként egy-egy drót fület. Ez akkor nem került volna semmibe, és most a kerítéshálót le lehetett volna rögzíteni a fülekhez, hogy legalább a háló megemelését megakadályozzuk. Sajnos / szerencsére az építés idején még nem voltak vaddisznók a környéken és a problémával csak bő tíz évvel később szembesültünk először.

A beton alap azért ígéretes volt, így azt választottuk, hogy egy masszívabb ponthegesztett hálót rögzítünk a meglévő, jó állagú fonott kerítéshálóhoz. Így már elég merev volt az alsó éle, bíztunk benne, hogy nem tudják megemelni az állatok. A B terv az lett volna, hogy méterenként egy-egy tiplit fúrunk a betonba és hozzárögzítjük a háló alsó élét, de végül erre nem volt szükség. 

Eleinte csak azokat a részeket erősítettük meg, ahol bejöttek az állatok, de az újabb és újabb betörések után beláttuk, hogy körbe mindenütt el kell végezni ezt a munkát. Több száz méternyi kerítést kellett megerősíteni, így nem volt mindegy, hogy mibe kerül a megerősítésre szánt háló. 

A fonott háló megerősítéséhez végül különböző ponthegesztett hálókat használtam. Részben azért, mert ezeket tudtam gyorsan beszerezni, részben pedig azért, mert a vadhálót igen rútnak találtam, pláne a javasolt másfél méter magas méretben. Nem részletezem az okokat, de eléggé eklektikus lett a végeredmény. (Több alkalommal, gyorsan kellett beszerezni és hol ilyet kaptam, hol meg olyat.) Ez abból a szempontból jó, hogy most több hálóról is tudok nyilatkozni: mindegyik bevált. Ahol a legkisebb mértékben is megerősítettük a kerítést (lásd a fotókon), ott többet meg sem próbáltak bejönni a vaddisznók.

Ponthegesztett hálóból ezer félét lehet kapni. Különböző magasságú, szemméretű, drót vastagságú hálók. Kínai gyártmány, olasz gyártmány, egyszer horganyzott, kétszer horganyzott, gyárilag festett, festetlen...

Annyi közös volt bennük, hogy egyikre sem volt ráírva, hogy "vaddisznók ellen".

A nagyon szembetűnő részekre olyan ponthegesztett hálót választottam, ami gyárilag éppen olyan zöld színű volt, mint a megerősített fonott háló. Persze látszik, de sokkal kevésbé ronda, mint a horganyzott hálók.

Egy hétvégén több helyen is bejöttek az állatok és az otthon lévő ponthegesztett háló nem lett volna elég, az üzlet meg nem volt nyitva, ezért az egy méter magas hálót félbe vágtuk két fél méter magasra. A meglévő fonott hálónak ezzel csupán az alsó fél méterét tudtuk megerősíteni, de már ez is elég volt a vaddisznók ellen. Egy szakaszon a fél méteres magasságnál még szögesdrótot is feltettünk, de sem ezen a szakaszon nem jöttek be, sem azon a szakaszon, ahová akkor nem jutott szögesdrót. Több vadász ismerősön szerint a vaddisznók hozzá vannak szokva a tüskés bozótosokhoz, ezért a szögesdrótnak nincs sok jelentősége. Ha csak a vaddisznók miatt tesszük fel, akkor nettó pénzkidobás. 

Nincsenek illúzióim, ha az életük múlna rajta, akkor bizonyára át tudnák verekedni magukat a kerítésemen, de ha csak azért kellene véresre szaggatni az orrukat, hogy egy kicsit zöldebb fűben túrhassanak, akkor inkább tovább mennek valamelyik szomszédomhoz.

Nem azért nem jönnek be, mert már nincsenek vaddisznók a környéken!
A vadkamerám szerint még több év után is heti rendszerességgel vonultak el kisebb nagyobb csoportokban a kerítésem mellett. Télen is, nyáron is, de a kertembe egyszer sem jöttek be, miközben a környéken több helyre is betörtek.

A horganyzott hálókat meg a vége felé már próbáltam csak olyan magasságig felszerelni, hogy takarja el a kerítés mellett húzódó sövény és csak a vaddisznók lássák kívülről, de én ne lássam már belülről.

Az egyik szomszédom felől végül vadhálót tettem fel, de a növényzet miatt ez tőlem nem látszik és itt egy kicsit más volt a helyzet, mert itt nem volt beton alapja a meglévő kerítésnek és a fonott háló is elég öregecske volt. Viszont le volt ásva a földbe 20-30 cm mélyre. Itt sem trükköztünk semmit. A vadhálót nem ástuk le, csak jó erősen hozzárögzítettük a fonott hálóhoz. Mivel a fonott háló le volt ásva, így a hozzárögzített vadhálót sem tudták megemelni.

Feltettem pár fotót ide a megerősített kerítésemről illetve a környék kerítéseiről, bőségesen kiegészítve a megjegyzéseimmel.

Remélem segít.

A vaddisznó probléma lehetséges kezelése

Mostanában leginkább más portálokon megjelent híreket veszek át, ami talán nem is baj.

Nemrég került a kezembe egy írás a vaddisznókról, mai kicsit eltér az eddigiektől, de a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében fontosnak tartom megjeleníteni.

Ime:

A vaddisznó probléma lehetséges kezelése

Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok, amelyek között vadászható és védett
fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség
és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen
lecsökkent, közülük az ökológiai szempontból generalistának – széles élőhelyhasználati és
táplálkozási spektrummal rendelkezőnek – tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a
nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez. Ezért az erdőterülettel határos
lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld elhanyagolt területen, telkeken is
előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak
köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a
feketerigóra, a harkályra, vagy a szúnyogra. 
Ezen generalista fajok közül az egyik legelterjedtebb őshonos, kimagasló alkalmazkodó
képességű nagyvadfajunk a vaddisznó, amely minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol
megtalálja a számára kedvező életfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos
ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl.: hullott
gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). Meg kell említeni, hogy a vaddisznó alapvetően
kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk
az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét,
ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre,
ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban
lehetnek veszélyesek, a kocák pedig, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A
sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet. Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz
nélkül az erdőben, mert a kutya által felingerelt vaddisznó – veszélyeztetve érezve magát
A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a
lakott területeken annak ellenére, hogy táplálékot, vizet és dagonyázó helyeket az erdők
belsőbb, lakott területektől távol eső részein is talál egész évben a vadgazdálkodói
tevékenységnek köszönhetően. A lakott területeken található locsoló berendezések környékét
sem a szomjúság miatt keresi fel, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az
alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő
vaddisznónak. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó
számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag
humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek,
mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő,
különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, mely ezeket a
vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.
A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve kondában élnek. Egy ivarérett
koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, így néhány malacos koca nagyobb kondát is alkothat.
Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre.
Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek, jelennek meg egy-egy
területen, így a lakott területeken is.
Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg,
illetve ellenőrzi annak elvégzését. A vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, aki
köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni. A vaddisznók létszámának apasztása,
szabályozása a következő módokon történik:
- befogással, a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
- vadászattal az erdőterületeken;
- dagonyák üzemeltetésével az erdő belsőbb részein;
- a lakossággal, illetve az önkormányzatokkal történő aktív kommunikáció segítségével.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi részét a vadászterületnek, ezért lakott
területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére, így a
vaddisznó befogására sem. Mindemellett megemlítendő, hogy a vaddisznó befogása bonyolult
szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy
nagyméretű, több mázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap
is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást
megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az
udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben
rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza
senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani.
A legproblémásabb területek önkormányzatai mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt, vagy
állatok befogására specializálodott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által
kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.
A belterületen bekövetkező vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a
megfelelő kerítés megléte, azonban az erdő közelében élő lakosság sokat tehet a probléma
kezelésének érdekében megfelelő kerítések építésével, az ingatlanokat határoló kerítések
vadbiztossá tételével, az elhanyagolt és gazdátlan telkeken, illetve közterületen lévő
bozótosok felszámolásával, a gazdátlan területek lekaszálásával, rendbetételével. Fontos,
hogy a nagyvadat ideiglenes vagy állandó etetési tevékenységgel senki ne szoktassa a
belterületre. Hasonlóan fontos a kerti zöldhulladék szakszerű, előírás szerinti kezelése.
Nem szabad a zöldhulladékot az erdőbe, vagy felhagyott területekre vinni, hiszen a
hulladékkupacok alatt megjelenő rovarok, csigák, giliszták a vaddisznó táplálékául
szolgálnak és odacsalogatják a vadat.
A zöldhulladék kijuttatása mindenképpen kerülendő, mivel indirekt etetésként hat és a
vaddisznó állomány káros mértékű elszaporodását segíti elő. Az ilyen jellegű emberi
tevékenységből eredően növekszik a vaddisznó populáció sűrűsége, mely növeli a
károkozások kockázatát, illetve az esetleges járványok kialakulását.
Megfelelő magatartással minden lakos tud segíteni a vaddisznó okozta belterületi
károkozás problémájának a kezelésében, megoldásában!

 

Van olyan hely a földön ahol TÚL KEVÉS a vaddisznó?!

Az index cikke szerint van. És ez veszélybe sodorja a szibériai tigriseket.

Makkhiány miatt veszélyben a szibériai tigris


Oroszország keleti részén hiány van magokból idén ősszel, ez pedig rossz hír a szibériai tigriseknek. A World Wide Fund for Nature szerint a fenyőmagok és makkok hiánya miatt éheznek a vaddisznók és a szarvasok, a nagymacskák pedig őket ennék, szóval gáz van.

A WWF pénzgyűjtő kampányba kezdett, hogy megetesse ezeket a patás állatokat, mivel nem jutnak elég élelemhez a tajgán. Ha éheznek, az közvetlenül kihat majd a szibériai tigrisekre is télen. Pavel Fomenko, a program koordinátora szerint a legjobb táplálék a szárított kukorica lehet az állatoknak, de mást is megesznek, például szóját és zabot. 300 tonnát vesznek most nekik, ez a negyede annak, amennyire szükség lenne.

A szervezet szerint nem ez az első eset, amikor élelmezési problémák vannak. Előző télen a tajgán abnormális hóesések voltak, egy méter mély hó is megmaradt. A legnagyobb emlősök egyszerűen nem találtak ennivalót. Most a WWF több etetőpontot állított fel és útvonalakat is készített.

A szibériai tigrisek nagyon ritka állatok, Kína és Oroszország határán élnek. 1940 környékén már csak 30-40 élt belőlük szabadon, de a megőrzési kísérletek sikeresek voltak, és most 500 körül vannak.
Címkék: cikkek

Túlszaporodott állatok - ezúttal koalák

Az eredeti cikk itt olvasható.

Az egymillió forintos kérdés: mi köze van ennek a vaddisznókhoz?

Válaszom (véleményem) a cikk után.

Koalairtásba kezd Ausztrália

 

Történetének legnagyobb koalaritkításába és -áttelepítésébe kezdett az ausztrál Victoria állam, ahol az erszényesek túlszaporodása már nem csupán az egyedek és a populáció túlélését, hanem a természetes élőhelyüket is veszélyezteti – írja az MTI.

Az állam Cape Otway régiójának koalapopulációja drasztikusan megnőtt és immár fenntarthatatlan, így a helyi vadőröknek meg kellett kezdeniük az éhező és beteg állatok elaltatását, míg az egészséges nőstények egy részénél fogamzásgátlást alkalmaznak.

A helyi vadvédelmi hatóságok 2013-ban és 2014-ben több mint 700 erszényest altattak el titokban, de az állatok száma továbbra is túlságosan magas, ami nem csupán a populációra, hanem a koalák élőhelyére is komoly fenyegetést jelent.

„Hektáronként kevesebb mint egy koalának kéne lennie, most pedig néhány helyen 15-20 állatot találunk egyetlen fán” - mondta Jim O'Brien, a környezetügyi minisztérium munkatársa, hozzátéve, hogy a fák elkezdtek elhalni. O'Brien szerint az immár természetes ellenség nélkül élő koalák teljesen felélik az erdőt, aminek komoly hatása lesz a régióban élő több ezer erszényes egészségére. „Valamit tenni kell, különben sem erdő, sem koalák nem maradnak egyáltalán" – mondta.

O'Brien szerint a populációritkítás ellen tiltakozó aktivistáknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen súlyos a helyzet: az újszülött koalák mindössze pár nap után éhen halnak, mert az anyjuk képtelen gondoskodni róluk.

Szóval: mi köze van ennek a vaddisznókhoz?

A koalák nem okoznak mezőgazdasági kárt, mert nem esznek kukoricát. Eukaliptuszon kívül nem esznek semmit, azokból is csak bizonyos fajtát.  Ilyen módon a lakott területek ápolt kertjeiben sem tesznek kárt.

De kár tesznek abban az erdőben, ahol természetes ellenség nélkül korlátlanul tudnak szaporodni.

Bármennyire cukik is, a korlátlan szaporodást a koalák és az erdő érdekében meg kell akadályozni!

A túlszaporodott vaddisznók által okozott kár sem kizárólag mezőgazdasági és lakott területi kár. Van egy harmadik típusú kár, ami szintén nem elhanyagolható.

Ha nem is pusztítják ki az erdőt, de a túlszaporodott vaddisznók drasztikusan megváltoztatják az erdő természetes növény összetételét és táplálékért folytatott konkurencia harcban megváltoztatják az ott élő állatok természetes arányát is. A felborult természetes egyensúly nem szokott jóra vezetni.

Még egy hasonlóság: sokan tiltakoznak a cuki kis vaddisznók kilövése ellen is.

A vaddisznóknak sincs természetes ellensége és igen szapora jószág. A tudomány mai állása szerint ha az év elején az állomány 100 egyed, akkor az év során (miután a fialások megtörténtek) 120-140 vaddisznót kell kilőni, hogy a következő év elején megint csak 100 állat maradjon. Ha sok évi átlagban arányosan csak 100-at lőnek ki, akkor egyre többen lesznek, ha meg 150-et, akkor egyre kevesebben. Szóval nem az a kérdés, hogy kell-e vadászni, hanem az, hogy milyen intenzíven.

 

 

 

A farkasoknak már kölykei is vannak a Bükkben

A Bükki Nemzeti Park szakemberei szerint legalább öt kölyökből áll az alom, így velük együtt a Bükk eddigi egyetlen falkája már legalább tíz farkasból áll.

A minap.hu cikke fotókkal és videókkal (vadkamerás time-lapse felvételek) itt olvasható.

Egy kis segítség a túlszaporodott vaddisznók apasztásához - vagy nem. Érdekes lenne tudni, hogy mire vadásznak leginkább.

A vadkárokkal kapcsolatos szabályozást is érintő változások lesznek a vadgazdálkodási törvényben

Bemásolom az Index rövid cikkét. (Az eredeti itt olvasható.)

Pár (költői?) kérdés felmerült bennem. Tudván, hogy a vadászok érdekeit elég magas szinten támogatják (pl. Lázár János és Semlyén Zsolt is közismerten lelkes vadászok) vajon könnyebb lesz a jövőben lakott területi vadkárok esetén kártérítést érvényesíteni vagy nehezebb? Vajon növekszik az önkormányzatok feladata a vadkárok megelőzésében vagy csökken? Ki képviselte az önkormányzatok érdekeit a törvénytervezet összeállításakor? Képviselte bárki a civileket / a lakosságot?

A cikk (kiemelés tőlem):

Nagy változások lesznek a vadgazdálkodásban

 

Ősszel szavazhatja meg az Országgyűlés az új vadgazdálkodási törvényt, amelynek központjában az ésszerű, reális természetvédelem áll, valamint a tájegységi vadgazdálkodás megteremtése - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára szombaton a Győr-Moson-Sopron megyei Göbös-majorban tartott megyei vadásznapon.

Bitay Márton az MTI szerint azt mondta, hogy az új törvény a szakmaiságot, a magyar vadászati kultúrát és a vadállomány világszínvonalát megerősítő jogszabály lesz. Hozzátette: a leendő törvény segít abban is, hogy aki a szabályok szerint vadászik, mindezt úgy tehesse meg, hogy közben a vadászatot, mint egyik nemzeti értékünket gyarapítja.

Bitay Márton azt is mondta, hogy a tervezett változtatásokról a társadalmi egyeztetés a szakmai szervezetekkel tavasszal kezdődött, a jövő héten elkészülhet a törvény végleges szövege is, amely ötven tájegységre osztja az országot. A Gödöllői Egyetemen kidolgozott tájegységi rendszernél az adott területre leginkább jellemző vadak biológiai életterét veszik figyelembe - tette hozzá.

Az új törvény létjogosultságáról azt mondta a politikus, hogy az 1996-os már elavult, mert az elmúlt húsz évben sokat változott a természet és a vadállomány struktúrája. Példaként említette, hogy míg évekkel korábban az alföldi régióban egy vaddisznót sem lőttek ki, addig most rekordot dönt az egyedek száma.

Az új törvény rendezni szeretné a vadkárok kérdését is, különösen a vadászok és a földtulajdonosok között. Megemlítette, hogy a jogszabály szabályozza majd a földtulajdonosi közös képviselők intézményét, amelyet bár a jelenlegi vadgazdálkodási törvény már ismer, de nem rendelkezik azok kötelességeiről és jogairól.

A Győr-Moson-Sopron megyei vadásznapon átadták a vadászszövetségi kitüntetéseket, emellett hat új vadász tett fogadalmat, miután eredményesen levizsgázott.

 

Pécsett is lőnek ki vaddisznókat a város lakott területein

Az eredeti cikk itt olvasható, de idemásolom:

Célkereszt

Vigyázat: városi vaddisznókra vadászhatnak Pécsett!

Az állatok már a városszéli kerteket dézsmálják, ezért kilövési engedélyt adott ki rájuk a rendőrség.

2015.04.09 13:44
Belterületi vadászatra adott engedélyt a rendőrség a kártékony vaddisznóállomány megfékezésére Pécsen - írja a hirado.hu.

Az elszaporodó állatok jelentős károkat okoznak a Rigó utca és Fürj utca környékén élőknek.

A megyei rendőr-főkapitányság szerint a jelenség két éve folyamatosan visszatérő probléma. A vaddisznók elriasztására alkalmazott kémiai és fizikai módszerek nem jártak eredménnyel, így az egyetlen mód a vadászat maradt.

A rendőrség felhívta a lakosság figyelmét, hogy április 10. és november 30. között 18 órától 6 óráig a Pécsudvard és Környéke Földtulajdonosi Közösség kérelme alapján engedélyezte a belterületi vadászatot.

Az érintett terület északi irányból a Tüskésréti út - Ipari út - a Biokom bekerített telke mögött, délről a Hőerőmű zagykazettái, valamint a Branau Kft. telephelye, keletről a Rigó utca, nyugatról az autóközlekedési tanpálya - Ipari út - Tüskésréti út.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az érintett területen fokozott figyelemmel közlekedjenek.

Vaddisznó támadás

Az eredeti cikk itt olvasható, de idemásolom:

Hirtelen ugrott eléjük

Vaddisznó támadott emberekre a bicikliúton

A vaddisznó abban az esetben hajlamos támadni, ha kicsinyeket nevel, egyébként nem valószínű. A megtámadott házaspár nem látott malacokat a környéken, így akár veszett is lehetett...

Vaddisznó támadt egy kiránduló párra (2015) február 15-én, vasárnap a Nagymaros és Kismaros között bicikliúton, nagyjából a kóspallagi elágazás vonalában - írta a Kismarosi Kilátó. A lap beszámolója szerint a vaddisznó hirtelen ugrott elő a bokorból, szándékosan rontott az emberekre, a megvadult állat még a bicikli kerekét is megharapta. A menekülő nőt hátulról fel is öklelte agyarával. Az egész 20 másodpercig tarthatott, de mindannyian sárosak és véresek lettek. Végül a férfi a bicikli pedálrészével többször fejbe vágta a vaddisznót, aki végül elrohant abba az irányba, amerről jött.

A vadkan ma hazánk egyetlen veszélyesnek tekintett vadja. Amennyiben magányos állatról van szó, ez a viselkedés akár veszettségre is utalhat, ezért a megsebesült nő több oltást kap: a szokásos tetanuszon kívül egy négyfázisú, veszettség elleni szérumot is. Az orvosok szerint szerencse, hogy a vaddisznó agyara nem akadt bele érbe, mert az könnyen a sérült életébe is kerülhetett volna az erős vérzés miatt.

Az ÁNTSZ-nél annyit közöltek, hogy a vaddisznók valóban túlszaporodtak a környéken. A férfi felkereste a Börzsöny Borostyán Vadásztársaságot mint a területen illetékes csoportot is. Itt annyit mondtak, hogy hasonló esetről még nem hallottak, de kivizsgálják az ügyet.

A vaddisznó abban az esetben hajlamos támadni, ha kicsinyeket nevel, egyébként nem valószínű. A megtámadott házaspár nem látott malacokat a környéken, persze ettől függetlenül ott lehettek a bokrok között.

 

Újabb veszélyforrás a környéken

Az Index egyik cikke hívja fel a figyelmet arra, hogy a szokásosnál több a vaddisznó a Normafa környékén.

Az itt leírt eset során egy vaddisznó ugrott elő a letört ágak közül, majd megtámadta, üldözte és súlyosan megsebesítette az arra kocogó ember kutyáját.

Az ismereteim szerint a letört ágakra rájárnak a vaddisznók, mert rengeteg rügy van rajtuk, ami tápláló, de normális körülmények között (fenn a fákon) nem elérhető a számukra. Ennek a potya táplálékforrásnak most különösen nagy a jelentősége, hogy sok a hó és a turkálás is nehezebb a fagyott földben.

LEGYÜNK ÓVATOSAK!

 

mém

A városban rohangáló vaddisznók nem lettek meg - eddig.
Feltehetőleg találtak valami nyugisabb helyet, mint a belváros.
Annyi cikk született a témában, hogy lehetetlen mindet belinkelni.

Összefoglalásként talán az RTL Klub híradójának egy részletét is elég megnézni.

Még a szlovákiai magyar sajtó is foglalkozott a témával: bumm.sk

Mém gyűjtemény az index-en.

És még a napi rajz is erről szól!

Szerintem ennyire azért nem vicces a dolog, de aki először tapasztal ilyet még akár mókásnak is találhatja.

 

 

Változnak a jogszabályok?

Az Index.hu egy korábbi (2014.10.08cikke szerint a Belügyminisztérium a jelenleg hatályos fegyverekről szóló kormányrendelet módosítását tervezi.

Az egyszerűség kedvéért bemásolom a cikket ide:

Rókák, őzek, meneküljetek, amíg tudtok!

Janecskó Kata

Veszélyes idők köszöntenek nemsokára a városokba, falvakba tévedő vadállatokra, ha átmegy a Belügyminisztérium tervezete a fegyverekről szóló kormányrendelet módosításáról, amely  kedden jelent meg a kormány honlapján.

A tervezet alaposan átírná a rossz helyen felbukkanó vadállatokra vonatkozó szabályokat. Már a szabálycsokor címe is megváltozna: "kárt okozó vad elejtése" helyett "természetvédelmi oltalom alatt nem álló állatfajhoz tartozó állat vadászterületen kívüli ártalmatlanná tétele" lesz az új cím.

A területet jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a részleteknek jelentősége van.  A változással nemcsak a konkrétan kárt is okozó vaddisznók ártalmatlanná tétele válna lehetővé, hanem minden olyan állaté, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt, nem okoz kárt, de mégsincs jó helyen a vadászterületen kívül. Ilyen például egy belterületen megjelenő őz, amely közlekedési balesetet okozhat, vagy egy róka, amely veszettséget terjeszthet.

Annak is lesz következménye, hogy a rendelet lakott terület helyett már minden vadászterületnek nem minősülő területre vonatkozik. Most még vannak ilyen szempontból törvényen kívüli részek, amelyek se nem lakott területek, se nem vadászterületek, például a repülőterek vagy a temetők. Ez a hézag megszűnne.

Az "ártalmatlanná tételt" a területileg illetékes rendőr-főkapitányság, Budapesten a BRFK engedélyezi. Engedély közegészségügyi és közbiztonsági okból adható, illetve "a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében" is. Az engedélykérelemben most pontosan meg kell mondani az elejtés tervezett helyét és idejét. Az új rendelet ezen könnyítene: még mindig kérnék az ártalmatlanná tétel területét és időszakát, de már nem pontosan.

A tervezet indoklása arra hivatkozik, hogy a hatályos előírások nem elég életszerűek, így nem is képesek gyors, hatékony, biztonságos, és az állatvédelem szempontjaira is figyelő eszközöket kínálni a lakott területen felbukkanó állatok ártalmatlanná tételéhez.

Elég nagy változást hozhat az a részlet is, hogy az engedélykérésre vonatkozó szabályokat csak akkor kellene alkalmazni, ha az állatot a kormányrendelet hatálya tartozó eszközzel ejtik el. A rendeletben tipikusan lőfegyverekről van szó, vadászíjakról például nincs. Így felmerülhet, hogy esetleg egy faluba tévedt róka lenyilazásához nem kellene előre engedélyt kérni. A tervezet ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget, hogy egy másik jogszabály majd – felülírva ezt – a vadászíjászok szerepvállalását is külön engedélyhez kösse.

Forrásunk szerint a módosítási tervezet nyitva hagy több fontos kérdést is, például, hogy kinek a kötelessége intézkedni, ha felbukkan egy vad a vadászterületen kívül, és tisztázatlan az is, ki finanszírozza az ártalmatlanná tételt.

A tervezetről jövő szerdáig várják a véleményeket a Belügyminisztériumnál.

(A cikk dátuma: 2014.10.08. 15:01, a "jövő szerdáról" már lecsúsztunk.)

Aki tudja a történet végét, az megírhatná... (e-mail cím: vadmalacok.blog@gmail.com, vagy kommentben)

Én itt megtaláltam a tervezet egyik változatát.

 

Kezdődik újra?

Szupersüldő 2.0

Nem is volt az olyan régen, amikor minden újság a Gellérthegyen kalandozó fiatal vaddisznóról (a.k.a. "Szupersüldő") írt.

Kezdődik újra?

2015.01.15

Vaddisznók kóborolnak a városban. Ez persze nem újság, de most a BELVÁROSBAN.

Rövid cikk az Újbuda újságban:

http://ujbuda.hu/ujbuda/brfk-vaddisznokat-keres-a-rendorseg

Köszönjük a linket Veridicus76 olvasónknak!

Hozzá kell tenni, hogy a vaddisznók távol tartásán már jó ideje fáradhatatlanul dolgozik a XI. kerületben is egy megbízott mezőőr, de vélhetően az idei hatalmas szaporulattal szemben nehéz tartani a frontot. Az Irhás árokban kihelyezett vadkamera szerint az idén kétszer fialtak a vaddisznók: a kamera felvételein nem csak tavasszal, de szeptemberben is láttunk csíkos hátú malacokat.

A XI. kerület pár év késéssel csatlakozott Budaörshöz és a XII. kerülethez, ahol az önkormányzatok már korábban megbíztak mezőőröket illetve vadászokat a vaddisznók által jelentett gondok enyhítésével. Minden erőfeszítésük ellenére a problémát megoldani sajnos nem tudják, mert a városon belül nem is lehet.

Csak ismételni tudom magamat: a megoldás kulcsa (a budai oldalon) a Pilis Parkerdő Zrt. kezében van. A környező vadászterületek vaddisznó állományát kell az évtizedekkel korábbi szintre apasztani. Ez minél később történik meg, annál inkább hozzászoknak a természetes környezetből (az állomány túlszaporodása miatt) kiszoruló állatok a városi léthez.

444 cikk 1

Velvet cikk 2015.01.15

Blikk cikk

Travelo cikk

 

Újabb hírek:
2015.01.15 este és 2015.01.16

Tényleg elkezdődött. Egyre több hírportál ír kóborló vaddisznó(k)ról. A 444 összefoglaló ábrája az eddig történtekről az alábbi linken látható.

444 cikk 2

Vaddisznónk a Tinderen már "Rocksteady Attila" néven keres kapcsolatot.

Velvet cikk 2015.01.16

 

2015.01.16 21:20 - egy hosszabb index cikk video melléklettel

Az esti híradóiban az RTL Klub és a TV2 is a (bulvár) hírértékének megfelelő súllyal hozta a témát.  Ezeket most nem linkelem be, mert semmi újat nem mondtak és az index videóját illetve a 444 képeit vágták be.

 

Újabb vaddisznó offenzíva az Irhás árokban

A napokban megszaporodtak a mára már folyamatosan jelenlévő vaddisznók betörései a környék gondozott kertjeibe.

Az Irhás árok alsó szakaszán néhány vaddisznó feltúrt több kertet. Az egyik kert tulajdonosa reggel kilenc óra körül kiment, hogy lefotózza a feltúrt részeket, de egyszer csak szembe találta magát az egyik tettessel, aki cseppet sem tűnt ijedtnek, sőt nagyon is agresszíven fordult szembe a meglepett tulajdonossal.

Két fotó azért még gyorsan elcsattant, az egyik itt látható:

dscf4209crpx.jpg

 A nyomaték kedvéért megismétlem:

Az eset fényes nappal történt egy bekerített kertben...

 

Németországban betelt a pohár

Jobb későn, mint SOHA...

Egy érdekes angol nyelvű cikk a Telegraph-ból:

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/germany/11263805/German-state-calls-on-hunters-to-help-cull-wild-boars.html

A cikket a 444 is átvette, némileg lerövidítve:

http://444.hu/2014/11/30/nemetorszagban-fegyveres-tamadas-indul-a-vadkanok-ellen/

A magyar cikk rövid, ezért idemásolom (a tévesen használt "vadkan" szót "vaddisznó"-ra, a "vadkan lakosság" kifejezést "vaddisznó állomány"-ra javítva):

Németországban fegyveres támadás indul a vaddisznók ellen

Hessen tartományban nagyon eldurvult a vaddisznóhelyzet. Annyira, hogy a zöld pártból érkező környezetvédelmi miniszter is a kiirtásuk szükségességéről beszélt.

A hatalmas erdős területeket is magában foglaló államban a helyi vadászati szövetség szerint mintegy 150-180 ezer vaddisznó élhet. És bőven okoznak gondot: letarolják a termést, baleseteket okoznak, kiszédelegnek az autók elé, és van, amikor emberre is támadnak.

A populáció növekedése vezetett odáig, hogy az állami parlamentben Hinz miniszter már arról beszélt, hogy nem lehet máshogy kezelni a vaddisznó helyzetet, csak ha az állam vadászai elkezdenek többet leölni. A vadászidénybe bárki becsatlakozhat, akit regisztrált vadászként az állam. A miniszter ugyanakkor szigort ígért, szerinte figyelni fognak arra, hogy ne mániákusok rohangálhassanak ezentúl az erdőben lőfegyverekkel.

A vaddisznó állomány megnövekedéséhez valószínűleg az enyhe telek járultak igazán hozzá. Ahogy több a vaddisznó, úgy jönnek ki egyre többet az erdőből, és okoznak több galibát.

Múlt hónapban például egy autó kigyulladt, miután sofőrje elütött egy vaddisznót. Pár kilométerrel odébb egy másik balesetben pedig egy 21 éves férfi került kórházba, mert félrerántotta a kormányt, hogy ne üsse el a vaddisznót.

A vándorlás azzal is jár, hogy egyre inkább tűnnek fel a városokban, étel után kutatva. November elején Dillenbergben egy üzletbe mentek ki a rendőrök, ahol éjjel beindult a riasztó. Azt gondolták, betörőt fogtak, de csak egy vaddisznó jutott be valahogy. (Telegraph)

 

Az eredeti Telegraph cikkből egy át nem vett bekezdés illetve saját fordítása:

"The animals have also been known to attack people. Two years ago, three people had to be admitted to hospital in Berlin after encountering a wild boar that had wandered into the city."

Az állatokról az is ismert, hogy megtámadnak embereket. Két évvel ezelőtt három ember került kórházba Berlinben, miután találkoztak egy városba bekóborló vaddisznóval.

 

Emancipálódó vaddisznók, diétát váltó medvék

(Utólagos kiegészítés: írtam az Indexnek, hogy hiba van a cikkben. A vadkant kijavították kocára, de arról nem sikerült meggyőzni őket, hogy a medve mindenevő.)

Ha hihetünk az Index cikkének :) akkor úgy tűnik, hogy a 21. századra a vaddisznók is szakítottak a hagyományos férfi / nő , akarom mondani kan / koca szerepekkel és ma már a kan is kiveszi a részét a csíkos hátú malackák fáradságos neveléséből. 

A medvéknek meg elegük lett a gyenge vega kajából és áttértek egy agresszív paleolit diétára: húst hússal.

A cikk egyébként arról szól, hogy Salgótarján mellett vadászok kilőttek egy medvét, de nem jelentették be, viszont lebuktak. Ezért (meg azért, mert a barna medve védett állat) eljárás indult ellenük.

A cikk végén az újságíró így próbálja megnyugtatni a medvéktől esetleg bepánikoló olvasókat:

"A medve húsevő állat, de annak a valószínűsége, hogy emberre támadjon, kisebb, mint hogy egy malacait féltő vadkan vagy egy kóbor kutya tegye ezt."

A mondat igen viccesre sikeredett. Több sebből is vérzik...
A vadkanok nem foglalkoznak a malacokkal, a medve pedig mindenevő. A szándékolt mondandóval viszont egyetértünk: a vaddisznó veszélyes - bár talán nem veszélyesebb mint egy medve. Elvégre egy medvének is lehetnek bocsai és a bocsait féltő anyamedvét sem kellene alábecsülni.

Wikipédia a vaddisznókról:

"A kanok csak alkalmilag keresik fel a kondát, anélkül hogy a fiatal állatokkal törődnének. Csak a szaporodási időszak kezdetekor csatlakoznak a kocákhoz."

"Veszélyes-e a vaddisznó?
Normál esetben a vaddisznó fél az embertől, messze elkerüli. Azonban veszélyt jelenthet állatra és emberre is, ha sarokba szorítják, vagy ha malacait veszélyben érzi, ekkor képes nekimenni a rókának, farkasnak, még az embernek is. Sajnálatos módon történtek már az erdőkben halálos vaddisznótámadások."

Wikipédia a barna medvéről:

"A barna medve a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány."

 

 

 

Vadkár 2.0 - őzek

A "VADKÁR" a környéken eddig a vaddisznókat jelentette. Ennek most vége?
A vaddisznók továbbra is jelen vannak, de a vadkamera tanúsága szerint kevesebben jönnek és ritkábban.
A palettát az őzek fogják színesíteni?

Egy évvel ezelőtt már jelentek meg őzek az Irhás árokban a vadkamera felvételein. https://picasaweb.google.com/100951804615755767160/VaddisznokEsOzek2013Augusztus?authuser=0&feat=directlink )

Ma egy kicsit melegebb volt helyzet.

Egy őz, feltehetőleg még az előző éjjel beugrott a kertünkbe a kerítés felett, de kimenni már nem tudott. A kerítést megerősítettük a vaddisznók miatt, ezért csak az ugrás jöhet szóba. Szerencsétlen állat egész nap a kertben volt. Az is lehet, hogy már több napja, csak nem vettük észre. Amikor kimentünk késő délután, nagyon megrémült tőlünk. Fékevesztett rohangálásba és ugrándozásba kezdett, de nem tudott kiugrani. Halálosan kimerült és leroskadt egy bokorban. Lehet, hogy egész nap küzdött, csak nem vettük észre. Hagytuk pihenni, majd megpróbáltuk kiterelni a hátsó kapun. Nem sikerült. Végül inkább békén hagytuk és szerencsére még sötétedés előtt (órákkal később) valahogy kitalált a a kapun, amit nyitva hagytunk neki.

Néhány fotó és egy rövid videó itt:

https://picasaweb.google.com/100951804615755767160/Vadkar20?authuser=0&feat=directlink

 

Kedves Pilisi Parkerdő Zrt.

Akkor most mindenki építsen három méter magas kerítést? Vagy vágjon le egy fél métert a meglévőből, hogy szerencsétlen állatok KI is tudjanak ugrani? Nekem két éve ezt még nem tanácsolták, pedig azt a szememre hányták, hogy tíz évvel korábban nem építettem vaddisznó-biztos kerítést. Honnan kellett volna tudnom, hogy a vaddisznók fognak (előbb) túlszaporodni és nem az őzek?

Esetleg lehetne az a megoldás, hogy az őzeket a vadgazdálkodók (a vaddisznókkal ellentétben) NEM engedik TÚLSZAPORODNI a környező vadászterületeken?

Vagy az őzek túlszaporodásáról is kizárólag mi tehetünk, a lakosság?

Mezőőr Újbudán

A decemberi közmeghallgatáson felszólaltunk Újbudán, hogy ott se hagyjuk feledésbe merülni a vaddisznókérdést.
A felszólalásra adott válaszában Horti István jegyző úr ígéretet tett arra, hogy befogókat telepítenek és alkalmazni fognak egy mezőőrt is, akinek az egyik legfontosabb feladata a vadkárok megelőzése lesz.

Az önkormányzat betartotta az ígéretét és megbízták Somogyi Zoltánt a feladattal. Somogyi úr nemrég vonult nyugdíjba, de a megbízást elvállalta és fiatalos lendülettel ismét munkába állt.

Elmondása szerint szorosan együtt kíván működni a Hegyvidéken és Budaörsön dolgozó kollégáival. Célja az állatok elriasztása és távol tartása, de lakott területen nem kíván kilövéseket végezni. Legalábbis addig nem, amíg más eszközökkel a legkisebb remény is marad a probléma megoldására.

Első lépésben szeretné feltérképezni a vaddisznók vonulási útvonalait, ebben kéri a lakosság segítségét. A kerülethatárokat nem mereven kezelve, az Irhás árok környékén a Hegyvidéki oldal problémáit is szívesen meghallgatná.

Aki látott mostanában vaddisznót, friss túrásokat, friss vadcsapást, az kérem, hogy jelezze Somogyi úrnak az alábbi telefonszámok bármelyikén.
Ha az kényelmesebb, akkor írhat bejegyzést ehhez a poszthoz, vagy e-mail-t a blog címére: vadmalacok.blog@gmail.com. Az üzeneteket továbbítjuk. 

  Somogyi Zoltán mezőőr:  06 30 749 2798
  Újbuda Önkormányzatának ingyenes zöld száma: 06 80 852 832
  Újbuda Önkormányzat Városüzemeltetési osztály: 06 1 372 4659

 

Az Önkormányzatnak köszönjük a segítséget, Somogyi úrnak pedig sok sok sikert kívánok és a magam részéről támogatni is fogom amiben csak tudom, de...
... határozott meggyőződésem, hogy tartós megoldást nem lehet elérni addig, amíg a környező vadászterületeken a vadászatra jogosult Pilis Parkerdő ZRt. nem csökkenti le a túlszaporodott vaddisznóállományt legalább az utolsó "békeévek" szintjére. Amíg minden befogott vagy kilőtt vaddisznó helyére két másik jön a környező vadászterületekről, addig sajnos eléggé sziszifuszi feladat a távol tartásuk. Ezért a küzdelem fontos része a politikai és/vagy gazdasági nyomásgyakorlás azokra a szereplőkre, akik tényleges, érdemi változást tudnának elérni: a vadászokra.

Az idei év talán egy kicsit könnyebb lesz, mint az elmúlt három, mert egyes vadászati források szerint tavaly a márciusi havas időszakban elég sok malac elpusztult és így talán van esély arra, hogy az állomány valamelyest csökkenjen, bár a 2012-2013-as vadászati év durva állománynövekedését nehéz lesz "ledolgozni". (Ebben az évben csak a növekmény sokkal több volt, mint 1960-ban a teljes állomány.)

 

Az első budapesti baleset, amiről hírt adott a hazai sajtó is

Újpesten egy biciklist döntött fel egy vaddisznó, a bringást kórházba kellett vinni.

http://index.hu/belfold/hirek/2013/10/24/vaddiszno_lokott_fel_egy_biciklist_ujpesten/

A közelmúltban volt egy újabb riport a Mokkában. Azért újabb, mert vagy egy éve már volt egy, amikor dr. Heltai Miklós nyilatkozott Vujity Tvrtkónak. Az abban elhangzottakkal oly mértékben nem értettem egyet, hogy fel sem tettem a blogra. Most dr. Szemethy Lászlót kérdezték a szentendrei vaddisznó invázió kapcsán.

Fontos tudni, hogy mindketten (Heltai és Szemethey) a Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársai, amely intézetet (többek között) a Pilisi Parkerdő Zrt. is rendszeresen, jelentős kutatási pénzekkel támogat. 
Nem ragozom tovább...

Az utóbbi Szemethey interjú is nagyon szőr mentén kezeli a problémát. 
Azt pl. meg sem említi, hogy gigászi mértékben túlszaporodott az állomány, amiről a vadászok igen csak tehetnek. Arról sem szól, hogy a vadászoknak igen sürgősen fel kellene lépni a trendek megfordítása érdekében, inkább azt javasolja, hogy a lakosság szokjon hozzá, hogy a vaddisznók időnként feldöntik a bringázókat Újpesten.
De legalább olyan mellébeszélések nincsenek, hogy szegény disznóknak csökken az életterük a terjeszkedő nagyvárosok miatt és egyébként sem veszélyesek, hiszen nem ragadozók és az embert nem tekintik tápláléknak.

A vaddisznók tehát VESZÉLYESEK és annak ellenére bejönnek a lakott területekre, hogy Trianon óta fokozatosan NŐ AZ ÉLETTERÜK Magyarországon.

http://tv2.hu/musoraink/mokka/136853_vaddisznok_garazdalkodnak_szentendren.html

Néhány mondatot utólag átfogalmaztam, mert dr. Heltai Miklós sértőnek találta őket. Elnézést kérek tőle és egyben megköszönöm, hogy figyelmével megtisztelte a blogunkat.

Ha jut rá időm, majd felteszem a vele készült interjút is és pontokba szedve leírom, hogy a nyilatkozatában mivel nem értek egyet.

süti beállítások módosítása